AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA ESZKÖZEI



1. A JÁTÉK

A játék óvodás korban alapvető tevékenység. Nagyon fontos szerepe van a lelki, testi, szellemi fejlődésben. A gyermek értelmileg, érzelmileg egyaránt fejlődik. Felfedezi környezetét és megismeri saját képességeit, korlátait. Fejlődik kommunikációs készsége, probléma megoldóképessége. Verbális szempontból és a logikus gondolkodás terén is sokat alakul. Jelentős szerepe van az együtt játszásnak is, melynek során a kisgyermek megtanul önálló véleményt alkotni, társaira figyelni, önmagát kifejezni.

2. A MESE

Amikor mesélünk, a kisgyermek meghitt békés környezetben figyel ránk, biztonságban érzi magát. A zajos, nyüzsgő világ lecsendesül, a sebes gondolatok lelassulnak, a játék heve megszelídül. Meleg, barátságos környezetben, szeretettől, elfogadástól körülvéve a gyerek ráhangolódik a mesére. Elkezd befelé figyelni. Miközben a történetet hallgatja, képek jelennek meg előtte, beleképzeli magát a főszereplő bőrébe, vele együtt éli át az örömöt, bánatot, vele együtt birkózik meg a nehézségekkel. A kisfiú bátran megküzd a félelmetes sárkánnyal és elnyeri a királylány kezét. A kislány boldogan ugrik a hős vitéz nyakába. Közben a mesét mondó felnőtt és a mesét hallgató gyermek a közös élmény hatására eggyé válik. Egy hosszú, eseménydús nap után a gyerek a mesehallgatás alatt feloldódik, ellazul. Rossz élményei, félelmei elcsitulnak, azok kezelhetővé válnak a számára. Képes lesz megbirkózni velük és lelki egyensúlya helyre áll.

A rendszeresen mesét hallgató kisgyerek bátrabb, ügyesebb, talpraesettebb  lesz. Nap közben adódó konfliktusait jobban, eredményesebben tudja kezelni, mint azok a társai, akik nem, vagy csak kevés mesét hallanak otthon. Rendkívül fontos az is, hogy a mesék erkölcsi alapot teremtenek. A főhősnek akadályokat kell leküzdenie. Ezek megtestesítője a mesékben a gonosz mostoha, a boszorkány, a sárkány stb. A negatív szereplőket tisztességes harcban kell legyőzni, felül kerekedni rajtuk. Ez arra ösztönzi a gyermeket, hogy majd élete során is ezt az egyenes, tisztességes utat válassza, még ha a választás nehézségekbe is ütközik. Harcolni csak szemtől szembe, az ellenséget tisztelve érdemes. A mese végén pedig mindig kiderül, hogy érdemes volt a jó úton haladni, a nehezebb, de helyes utat választani. Vagyis: önmagunk maradni, álmainkat, elveinket nem feladni, elveszíteni vagy meghazudtolni. A számunkra fontos dolgokért meg kell- és érdemes is- megküzdeni. Ha a főhős elkeseredik, bánkódik, az nem válik kárára. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy a mese végén győzni tudjon. Így készíti fel a mese a gyermeket a nehézségekkel való szembe nézésre, a nehézségek megoldására.


"A mesehallgatás során a bal agyféltekében dolgozzuk fel a történet verbális tartalmát, a jobb agyféltekében pedig a mélyebb jelentéseket, a metaforákat, a hang érzelmi színezetét, arckifejezéseket. Így a történethallgatás során a
két agyfélteke működése nyújtja a teljes átélést, mivel egyszerre lépnek működésbe az intellektuális és érzelmi funkciók"

(Stallings)

3. A ZENE

 A zene és az éneklés, a népdalok, mondókák, gyerekdalok fejlesztő hatásáról sem feledkezhetünk meg.
A Tel-Avivi Egyetem kutatócsoportja érdekes tanulmányt készített a klasszikus zenének a gyerekek fejlődésére gyakorolt hatásáról. A tanulmány szerint már az anyaméhben is jótékony hatással van pl. Mozart zenéje a magzat fejlődésére. A zene fejlesztő hatása egészen a serdülőkorig megfigyelhető. A zenehallgatás felszínre hozza a gyermek meglévő, de még szunnyadó képességeit. A klasszikus zene hallgatása, az éneklés, a dalszövegek megtanulása fejleszti a memóriát, segíti a szavak bevésődését az emlékezetbe.  
Ha szeretnéd, hogy gyermeked valamilyen hangszeren játsszon, már 4-5 éveskorban el lehet kezdeni a hangszeroktatást.

4. A BÁBJÁTÉK

 A bábjáték, a bábozás a vizuális nevelés eszköze. A bábok formája, színe erősen hat a gyermekre. Leköti figyelmét, érdeklődését fenntartja. A mesékhez hasonlóan segít az erkölcsi normák kialakulásában. Elfojtott indulatok, feszültségek, vágyak kerülnek felszínre. A bábozás levezeti a negatív indulatokat és megyugvást, feloldást nyújt. A gyerek a bábura, mint élő személyre tekint, így fejlődik az érzelmi intelligencia, mert a megszemélyesített bábu jellem- és akaratformáló erővel bír.
A bábozás fejleszti a  kifejezőképességet, gondolkodást is.

"A bábjáték az a varázslatos eszköz, amellyel a gyermek a már meglévő ismereteit rendszerezni tudja, összehasonlításokra, megkülönböztetésekre, csoportosításokra, következtetésekre, általánosításokra, sőt, ítéletalkotásra lesz képes"

                                                                     ( Horváth Judit)

5. A DIAFILM ÉS A POWER POINT

A diafilm, illetve a Power Point a gyermek vizuális kultúrájának kialakulásában igen fontos szerepet játszik. A mai akció-, mesefilmek rohanó, kapkodó, sokszor erőszakos, feszültséget teremtő és azt fenntartó hatásával szemben az egymás után lassan következő, álló képsorok segítenek a gyermeknek ellazulni, lelassulni, kiengedni a fáradt gőzt. A kulcs tehát a mese, a történet tempója. A gyerek agyának van ideje felfogni, feldolgozni mindazt, amit lát. Meghitt, derűs hangulat alakulhat ki, melynek során van lehetőség hozzászólni, saját élményeket elmondani, felmerülő gondolatokat megbeszélni, esetleg helyre tenni, tisztázni. Akár a készen kapható diafilmeket nézzük, akár a számítógéppel készített, egyedi Power Pointokat, a jótékony hatás jelen van.

 

 

Oldal: Az EQ fejlesztés eszközei
Ifjú titánok - © 2008 - 2024 - ifjutitanok.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat